4. március, 2019Igehirdetések No comments

   Amikor Jézus útnak indult, odasietett hozzá valaki, térdre borult előtte, és úgy kérdezte: „Jó Mester! Mit tegyek, hogy elnyerjem az örök életet?”

   Jézus megkérdezte: „Miért mondasz engem jónak? Senki sem jó, csak az Isten. Ismered a parancsokat: Ne ölj! Ne törj házasságot! Ne lopj! Ne tanúskodj hamisan! Ne csalj! Tiszteld apádat és anyádat!” Ekkor az így válaszolt: „Mester, ezeket mind megtartottam kora ifjúságomtól fogva.”

   Jézus ránézett és megkedvelte. Ezt mondta neki: „Valami hiányzik még belőled. Menj, add el, amid van, oszd szét a szegények közt, és így kincsed lesz az égben. Aztán gyere és kövess engem!” Ennek hallatára ő elszomorodott, és leverten távozott, mert nagy vagyona volt.

   Jézus ekkor körülnézett, és így szólt tanítványaihoz: „Milyen nehezen jut be a gazdag az Isten országába!” A tanítványok megdöbbentek szavain. Jézus azonban megismételte: „Fiaim, milyen nehéz bejutni a gazdagoknak az Isten országába! Könnyebb a tevének átmenni a tű fokán, mint a gazdagnak bejutni az Isten országába.”

   Azok még jobban csodálkoztak, és kérdezgették egymást: „Hát akkor ki üdvözülhet?” Jézus rájuk nézett, és folytatta: „Embernek lehetetlen ez, de Istennek nem. Mert Istennek minden lehetséges.”

                                            Márk Evangéliuma 10, 17-27

   A gazdag, illetve előkelő emberről szóló esetről beszámolót írtak a szinoptikusok. Máté fiatalembernek, Lukács előkelő embernek nevezi őt, Márk pedig Jézus szimpatizánsai közé sorolja. Mi lehetett ennek a gazdag embernek a lelkében? Talán ő is érezte, hogy valami többet kellene tegyen Istenért? Minden esetre ószövetségi szempontból azt lehet mondani róla, hogy a vallásosság legmagasabb fokát érte el. Ennél a pontnál nem maradt volna számára egyébb hátra, minthogy elköszön Jézustól és hazamegy. Jézus azonban folytatja a párbeszédet, ő veszi át a kezdeményező szerepet. Megtetszett neki ez az ember. A tízparancsolat és a törvények megtartásának a normáit itt a hegyi beszéd nyolc boldogságának a normája veszi át. Valami hiányzott ennek az embernek az életéből. Zakeustól csak annyit kért, hogy vendégelje meg. A halászoktól azt kérte, hogy kövessék Őt.

    Minden meghívott személynek sajátos az élettörténete, de személyes a meghívása is. Nincs két egyforma meghívás-történet. Mindenkitől mást és mást kíván, aszerint, hogy ki minek a hiányosságában szenved. Itt érhető tetten Jézus keresztről szóló tanítása, mindenki valamilyen keresztet hordoz a vállán, a lelkén. Ezt fel kell vállalja, magára kell vennie. Enélkül senki nem lehet Jézus barátja.

   Nincs tökéletes élet, mindenkinek vannak árnyoldalai. Ezeknek a felvállalása nélkül csak félig lehet valaki Krisztus követője. Hogy milyen utat szánt neked Isten, azt a jézusi találkozáskor fedi majd fel neked a Szentlélek. Ezután már döntened kell, hogy milyen úton követed Jézust. Az ember azt gondolná, hogy ez a történet csak pozitívan végződhet. Sajnos a Jézus-szimpatizáns szomorúan távozott. Vajon ez Jézus kudarca, vagy az előkelő ember kudarca? Életéről nem tudunk további értesítéseket, de tény, hogy életének egyik legfontosabb lehetőségét szalasztotta el.

   Szerencsére mi már tudjuk azt, hogy Jézus soha nem mond le senkiről. Jó pásztorként tovább hívogatja a világ embereit, akiknek különféle hiányosságaik vannak. Azt is fontos tudni, hogy Jézus senkitől nem vár egyből eredményeket. Ő mindig felkínálja a lehetőséget arra, hogy szolgáljunk Neki, de nem erőszakoskodik felettünk. Te meghívott vagy, vagy kiválasztott?