10. március, 2018Igehirdetések No comments

   Abban az időben az elbizakodottaknak, akik magukat igaznak tartották, másokat pedig megvetettek, Jézus ezt a példabeszédet mondta:

   „Két ember fölment a templomba imádkozni, az egyik farizeus volt, a másik vámos.

   A farizeus megállt, és így imádkozott magában: »Istenem, hálát adok neked, hogy nem vagyok olyan, mint a többi ember, rabló, igazságtalan, házasságtörő, mint ez a vámos is. Kétszer böjtölök hetenként, és tizedet adok mindenből, amim van.«

   A vámos pedig távolabb állt meg, és a szemét sem merte az égre emelni, hanem a mellét verve így szólt: »Istenem, légy irgalmas nekem, bűnösnek!«

   Mondom nektek, hogy ez megigazultan ment haza, amaz viszont nem. Mert mindazt, aki magát felmagasztalja, megalázzák, aki pedig megalázza magát, azt felmagasztalják.”

                                                                        Lukács Evangéliuma 18, 9-14

   Jézus oktatói céllal használta fel példabeszédeit. Ezek megkönnyítették a hallgatóság számára a tanítás lényegének megértését. A farizeus önelégülten hagyta el a Templomot, a vámos megsiratta bűneit. Jézus nem hasonlítja össze a két embert, hanem levonja a végső következtetést. A farizeus pontosan azáltal esik kísértésbe, hogy összehasonlítja saját életét a vámoséval. Ezzel kikéri magának, hogy ő sokkal jobb, ügyesebb, mint a szenvedő társa. Ez a magatartás helytelen másokkal és Istennel szemben. Isten nem azt kéri tőlünk, hogy legyünk ügyesebbek, mint a szomszédunk, hanem azt, hogy tegyünk meg mindent magunktól telhetőt, hogy jobbak legyünk, illetve hálásabbak legyünk iránta.

   A bűnbánó vámos hálaimája értékesebb volt, mint a farizeus öntetszelgő viselkedése. A példabeszédből kiderül, hogy nem helyes magunkat másokkal összehasonlítani. Isten mindenkinek belelát az életébe, nincs jogunk másokat elítélni csak azért, mert másképpen élnek, mint mi.

   A kevélység talán egyik legnagyobb főbűne a mai társadalomnak. Az emberek már nem ismerik a bocsánat, vagy elnézés szavakat. Másik felől kevesen tudnak köszönetet mondani. Ezek olyan jelek, amelyek arra figyelmeztetnek bennünket, hogy valamit meg kell változtassunk a saját magatartásunkon. Újra be kell iktassuk életünkbe a megbocsátás és a hála fogalmait.

T. Ráduly István Zsolt, Kőhalom

 

 

 

Keresés a honlapon…
Olvass tovább…