24. november, 2018Igehirdetések No comments

   Abban az időben odajárultak Jézushoz néhányan a szadduceusok közül, akik azt tartják, hogy nincs feltámadás, és megkérdezték tőle: „Mester! Mózes meghagyta nekünk: Ha valakinek meghal a testvére, és asszonyt hagy maga után, gyermeket azonban nem, akkor a testvér vegye el az özvegyet, és támasszon utódot testvérének.

   Volt hét testvér. Az első megnősült, aztán meghalt utód nélkül. Az asszonyt elvette a második, aztán a harmadik, majd sorra mind a hét. De mind úgy halt meg, hogy nem maradt utód utána. Végül az asszony is meghalt. A feltámadáskor vajon kié lesz az asszony? Hisz mind a hétnek felesége volt.”

   Jézus ezt válaszolta nekik: „A világ fiai nősülnek és férjhez mennek. Akik pedig méltók rá, hogy eljussanak a másik világba és a halálból való feltámadásra, nem nősülnek, s nem is mennek férjhez. Hiszen már meg se halhatnak többé, mert az angyalokhoz hasonlítanak, és az Istennek a fiai, mert feltámadtak. Arról, hogy a halottak feltámadnak, már Mózes is beszélt a csipkebokorról szóló részben, ahol az Urat Ábrahám Istenének, Izsák Istenének és Jákob Istenének nevezi. Isten azonban nem a holtaké, hanem az élőké, hiszen mindenki érte él.” Erre néhány írástudó megjegyezte: „Mester, helyesen válaszoltál.” Nem is mertek többé tőle semmit sem kérdezni.

                                      Lukács Evangéliuma 20, 27-40

   Néhanapján mi is kerülhetünk olyan helyzetbe, amikor valaki csak provokációból tesz fel nekünk egy kérdést. Nem a mi igazi véleményünkre kíváncsi, hanem a saját gondolataira, illetve az előítéleteire épít. Vagy velünk is megtörténhetett, hogy azért tettünk fel egy kérdést valakinek, hogy csupán leteszteljük, hogyan fog erre reagálni. Ha a reakciója barátságos és szelíd volt, akkor elkönyvelhettük magunknak, hogy az illető egy kedves ember, vagy legalábbis jól játszotta a nyugodt ember szerepét. Néha a sajtóban láttunk egy-egy olyan provokatív kérdést, amely kihozza a megkérdezett embert a sodrából. Ilyenkor az az érzésünk, hogy a kérdés mégsem volt annyira ártatlan, mert az illető átlátta a kérdés mögé meghúzódó igazi szándékot. Vajon a sajtóban már létezik-e ártatlan, pártatlan kérdésfeltevés? Ma a sajtószabadság korszakában vagyunk. Gyakran lejáratják az emberek becsületét, és ezen sokan szórakoznak. Ilyenkor nem számít, hogy a másik becsülete kárt szenvedett, hanem a pletyka omniózusa, amely felízgatja a hallgatóság kedélyét.

   Jézust is gyakran érték provokatív kérdések. Néha ezekre kérdéssel válaszolt, máskor példabeszédekben taglalta saját meglátásait.

   A szadduceusokat igazából nem a házasság problémája érdekelte, hanem Jézus válasza. Egy ilyen tudvacsinált kérdésre nehezen tudott volna egy hétköznapi ember válaszolni. Igazából itt nem a kérdés a fontos, hanem Jézus reakciója. Jézus nyugodtan válaszolt erre a provokatív kérdésre. A válasz persze nem volt a kérdezők ínyére, hiszen nem hittek a feltámadásban. Ilyen személyekkel nehezen lehet megértetni, hogy a halál után, a feltámadáskor nem lesz házassság. Életüket csak a Földön tudták elképzelni. Számukra a halál bekövezkeztével minden kapcsolat, minden személy megszűnt létezni. A házasságot sem vették komolyan, hiszen egy ilyen kérdést nem tenne fel egy olyan személy, aki fontosnak tartja a házasság egységét. A házasságra úgy tekintettek, mint egy vásárra. A testvérek szinte hozományként örökölték meg egymástól a feleségeket. Nem számított az, hogy a feleségek mit gondolnak erről.

   Jézus fontos dolgokat szögezett le a válaszában. A feltámadáskor megszűnnek a vérségi, házassági kapcsolatok. Már nem lesz házasság. Ilyen szempontból már fölösleges azon gondolkozni, hogy ki kivel volt földi életében házas. Az üdvözültek közösségében nem lesznek egymást kizáró kapcsolatok. Mindeki szabad lesz a szeretetre.

T. Ráduly István Zsolt, Kőhalom

Keresés a honlapon…
Olvass tovább…