13. április, 2018Igehirdetések No comments

   Abban az időben Jézus átment a Galileai-tengernek, vagyis Tibériás-tavának a túlsó partjára. Nagy tömeg követte, mert látták a csodajeleket, amelyeket a betegeken végbevitt, Jézus fölment egy hegyre, és ott leült tanítványaival együtt. Közel volt húsvét, a zsidók ünnepe.

   Amikor Jézus fölemelte szemét, és látta, hogy nagy tömeg jön feléje, így szólt Fülöphöz: „Honnan vegyünk kenyeret, hogy legyen mit enniük?” Ezt pedig azért kérdezte, hogy próbára tegye, mert ő tudta, hogy mit fog tenni.

   „Kétszáz dénár árú kenyér sem elég nekik, hogy mindenki kapjon valami keveset” – felelte Fülöp.

   Az egyik tanítvány, András, Simon Péter testvére megszólalt: „Van itt egy fiú, akinél öt kenyér és két hal van, de mi ez ennyinek?” Jézus meghagyta: „Telepítsétek le az embereket!” Sok fű volt azon a helyen. Letelepedtek hát: szám szerint mintegy ötezren voltak csupán a férfiak.

   Jézus pedig vette a kenyereket, hálát adott, és kiosztotta a letelepedett embereknek; ugyanígy (adott) a halból is, amennyit csak akartak. Amikor pedig jóllaktak, szólt tanítványainak: „Szedjétek össze a maradékot, hogy semmi se vesszen kárba.” Összeszedték, s tizenkét kosarat töltöttek meg az öt árpakenyér maradékából, amit meghagytak azok, akik ettek.

   Amikor pedig az emberek látták a csodajelet, amelyet Jézus végbevitt, így beszéltek: „Ez valóban az a próféta, aki a világba jön.”

   Amikor Jézus észrevette, hogy érte akarnak jönni, és el akarják vinni, hogy erőszakkal királlyá tegyék, ismét visszavonult a hegyre, egészen egyedül.

                                                                         János Evangéliuma 6,1-15

   Jézus a családfő szerepét vette át akkor, amikor több mint ötezer embert etetett meg. A zsidó családokban a férfi volt a család feje, neki jutott ki az a szerep, hogy megtörje a kenyeret és szétossza a család összes tagjával. Jézus atyai szeretettel fordult az emberekhez. Jézus jól tudta, hogy egyedül ő képes ilyet tenni. A kenyér megosztásának feladatát megosztotta apostolaival is. Jézus ezzel a tettével már utal saját testének és vérének a megünneplésére. Az étkezés után tizenkét kosár ételmaradékot szedtek össze. Jézus nem szeretett pazarolni, hiszen minden darab étel a nehéz emberi munka gyümölcse. Ma milliók éheznek, ezért mi sem engedhetjük meg magunknak, hogy az ételt elpazaroljuk.

   Jézust királynak akarták kikiáltani, de ő kitért az emberek terve elől. Az emberek első reakciója az volt, hogy hálából Jézusnak címet akartak adományozni. Neki viszont nem kellett ez a fajta elismerés, hiszen az Atya Fia, ennél nagyobb kitűntetésre nem volt szüksége. Jézus királyságában azok az elsők, akik a többiek szolgálatára sietnek. Jézus királysága a szeretet által jön létre. Jézus visszavonulásával is tanított. Ő nemcsak az emberek tetszését akarta elérni, hanem tanításának a befogadását is.

   Jézus a pusztai megkísértése alatt már tisztázta a kenyér kérdését, a kísértőnek az ajánlatát a következőkkel utasította el: „nemcsak kenyérrel él az ember, hanem minden igével, amely az Isten szájából származik.” (Mt 8,3) Ez az ige nemcsak szóbeli vagy írásbeli tanítást jelent, hanem mindazokat az eseményeket is, amelyek Isten akaratából történnek meg. Jézus a földi kicsinyes céloktól az igazi, természetfölötti célokra akarta felhívni az emberek figyelmét. Tömött hassal még nem lehet örök boldogságot szerezni.

T. Ráduly István Zsolt, Kőhalom

Keresés a honlapon…
Olvass tovább…