12. november, 2019Igehirdetések No comments

   Abban az időben Jézus így szólt tanítványaihoz:

   Melyiktek mondja béresének vagy bojtárjának, amikor a mezőről hazajön: „Gyere ide tüstént, és ülj asztalhoz.” Nem ezt mondja-e inkább: „Készíts nekem vacsorát, övezd fel magadat, és szolgálj ki, amíg eszem és iszom! Aztán majd ehetsz és ihatsz te is?” S talán megköszöni a szolgának, hogy teljesítette parancsait? Így ti is, amikor megteszitek, amit parancsoltak nektek, mondjátok: haszontalan szolgák vagyunk, hiszen csak azt tettük, ami a kötelességünk volt.

                                                                  Lukács Evangéliuma 17, 7-10

   Mielőtt bárminemű magyarázatba bocsátkoznánk figyelembe kell vegyük a kor érdem-teológiáját. A farizeusok azt gondolták, hogy bizonyos jámborsági cselekedetek okán követelésekkel léphetnek fel Istennel szemben. Jézus a kor társadalmi egyenlőtlenségének a bemutatásával akarja kihangyúlyozni a hivatással járó ingyenességet. Lukács többször érinti ezt a témát, mert nagyon érzékenyen érinti a kor társadalmi helyzete.

   A szolgának semmilyen elvárása nem lehet gazdájával szemben. Elismerést is csak akkor érdemelhetett, ha a megszabott kötelességen túl teljesített. Egyébbként nem követelhet több figyelmet, elismerést a gazdájától. Ez a kép azt a benyomást kelti bennünk, hogy Isten egy önkényuralkodóhoz hasonlít, aki kedve szerint rendelkezik meghívottjaival. Itt inkább a meghívás és a hivatás ingyenes voltát akarja bemutatni. Isten kegyelme szükséges, hogy jobbak legyünk, hogy kötelességeinket hűségesen végezzük.

   A segítő szakmában dolgozó embereknek a legnagyobb kísértést a kiégés jelenti. Mivel azt gondolják, hogy munkájukkal a lehető legnagyobb jót teszik, ezért mindig elismerést várnak el. De köztudott dolog, hogy munkájukért nem mindig részesülnek dicséretben. Lehet, hogy teljes bedobással végezik munkájukat, de idővel kiégnek, mert nem kapják meg azt a jutalmat, amit reméltek.

   Ezek a személyek meg kell találják hivatásuknak az el nem fogyó forrásait. Olyan képeket kereshetnek, amelyek segíhetnek a lelki töltődésben. Például Isten az élet örök forrása, ezért bármikor gondolatban ehhez a forráshoz lehet folyamodni, amely nem apad ki soha. Olyan biztos támpontokat kell keressenek, amelyek lelki tankjukat újra feltölti, egy újabb lökést ad elhivatottságuknak.

   Jézus minket is fel tud tölteni pozitív energiával, újabb erőforrásokkal. Ő olyan személy, aki ismeri lelki igényeinket, lelki szükségleteinket. Belőle olyan forrás fakad, amely növeli bennünk a hitet, a kitartást, az elhivatottságot.

Ft. Ráduly István Zsolt, Kőhalom

Keresés a honlapon…
Olvass tovább…