Havas Boldogasszony  ünnepe Szűz Mária római főtemplomának, a Santa Maria Maggiore-bazilikának felszentelési napjára való megemékezés. A templomot III. Sixtus pápa építtette a 431-es efezusi zsinat után az Istenanya tiszteletére.

Salus-Populi-Romani-kegykep

   A 14. században elterjedt legenda szerint a templom helyét maga a Szűzanya határozta meg. Rómában egy János nevű patrícius és a pápa álmukban utasítást kaptak, higy építsenek templomot a Boldogságos Szűz tiszteletére ott, ahol másnap havat találnak. Az év egyik legforróbb napján, augusztus 5-e reggelén havat hullatott az Esquilinus domb tetejére, s ide épültfel Isten háza, melyet sokszor átépítettek, módosítottak.  Az ünnepet 1568-ban vette föl V. Pius pápa a Római Kalendáriumba. 1913 óta ismét mint dedikációs napról emlékezünk meg.

   A Santa Maria Maggiore-bazilika Mária kegyképét, a Salus Populi Romanit, az ősi római hagyomány szerint Szent Lukács evangélista festette. Nagy Szent Gergely pápa (590-604) egy pestisjárvány idején elrendelte, hogy a képet körmenetben hordozzák körül a városban. Ő maga is részt vett a könyörgő processzióban. A legenda szerint, amikor a körmenet Hadrián hatalmas síremlékéhez ért, angyali hangokat hallottak: Mennyek királyné asszonya, örülj szép Szűz (innen volna a húsvéti antifóna eredete). Angyalt is láttak, amint pallosát hüvelyébe tette. Ennek a jelenésnek emlékezetét őrzi az Angyalvár névre változtatott mauzóleum.

   A kegykép római tisztelete az efezusi zsinat (431) után bontakozott ki, amely főleg Máriának istenanyai méltóságát hangsúlyozta. A kegyképről másolat készítését különleges pápai tilalmak akadályozták. Másolására először Borgia Szent Ferenc kapott 1570-ben engedélyt, majd jezsuita alapítások számára bőségesen készültek újabbak.

   Ferenc pápa megválasztásának napjától kezdve utazásai előtt virágkoszorúval és imájával tiszteli meg a kegyképet. A főoltár alatt a betlehemi jászol maradványait tisztelik és őrzik.

Forrás: Magyar Katolikus Lexikon és Adoremus

Keresés a honlapon…
Olvass tovább…