5. december, 2018Igehirdetések No comments

   Abban az időben Jézus a Galileai-tengerhez érkezett. Fölment egy hegyre, és leült. Nagy sokaság jött hozzá. Hoztak magukkal sántákat, bénákat, vakokat, némákat meg sok más beteget, és lába elé tették őket. Valamennyiüket meggyógyította.

   Amikor a nép látta, hogy a némák beszélnek, a bénák meggyógyulnak, a sánták járnak és a vakok látnak, elámult, és magasztalta Izrael Istenét.

   Jézus akkor összehívta tanítványait, és így szólt hozzájuk: „Sajnálom a népet. Már harmadnapja kitartanak mellettem, és nincs mit enniük. Nem akarom étlen hazaküldeni őket, hogy ki ne dőljenek az úton.” A tanítványok erre megjegyezték: „De honnan szerzünk itt a pusztában annyi kenyeret, hogy ekkora tömeget ellássunk?”

   Jézus megkérdezte tőlük: „Hány kenyeretek van?”

   „Hét, és néhány apró halunk” – felelték.

   Erre meghagyta a népnek, hogy telepedjék le a földre. Aztán fogta a hét kenyeret és a halakat, hálát adott, megtörte és odaadta tanítványainak, a tanítványok pedig a népnek. Miután mindnyájan ettek és jóllaktak, hét kosár kenyérmaradékot szedtek össze.

                                                                    Máté Evangéliuma 15, 29-37

   A kenyérszaporításnak a csodája egy kicsit előre vetíti Jézus eukarisztikus csodáját. Nemcsak a betegségeket volt hatama meggyógyítani, hanem a hét cipót is megszaporította. A csoda egy olyan tapasztalható esemény, amelynek a magyarázata nem található meg a természet erőiben és a teremtmények szabad akaratában. Ahhoz, hogy biztosan meg tudjuk állapítani, hogy csoda történt három feltételnek kell egyszerre megfelelnie. Elsősorban szükséges, hogy a csoda megfigyelhető, illetve megtapasztalható legyen. A másik követelmény, hogy a teremtett világmindenség semmiféle ereje nem tudja megmagyarázni a jelenséget. A jelenség létrejötte nem evilági körülmények között történt. A harmadik követelmény, hogy Isten hozta létre, egyébként a szellemi teremtmények is hozhatnak létre csodát. Célja elsősorban a kinyilatkoztatás isteni eredetének igazolása. Az isteni és evilági nem zárják ki egymást.

   Jézus Isten országának a kinyilatkoztatására konkrét jeleket használt. Ezekkel elsősorban személyének és küldetésének isteni eredetét akarta megmutatni. Bizonyos esetekben azonban nem tett csodát, pédául a kafarnaumi zsinagógában. Isten szabadon dönt amikor csodát tesz. Nem automataként működik. A fáradt nép jóllakatása Jézus érzékeny szeretetétnek a bizonyítéka. A nép egész nap a nyomába volt, ezért nem volt idejük étkezni. Mondhatni, hogy egy különleges alkalom volt, amely nem volt előre kiszámítva. A nép jóllakott a hét cipóból és a néhány halból. Jézus azonban ezt az alkalmat is kihasználta arra, hogy egy olyan eledelről beszéljen, amely nem fogy el soha, és nem csak a testet, de a lelket táplálja. Azonban erre már kevesen reagáltak, sőt a tanítványok közül is egy néhány eltávolodtak Tőle.

   Jézus kenyere nem evilágból való, ezért sokan nem tudják elfogadni és megemészteni. Túl egyszerűnek tartják, mégis igazi lelki táplálék. Ma azonban kevesen ismerik, illetve keresik ezt a kenyeret, mert inkább a földi kenyeret keresik. Sokan a földi kenyér keresésével annyira lefoglalják idejüket, hogy már nem jut idejük ennek az égi kenyérnek az igénylésére. Létünk elanyagiasodott, a lelki értékek pedig mára úgy látszik, hogy túlhaladottak. Aki viszont lelkileg is élni akar, annak feltétlenül szüksége van Jézus testére és vérére.

T. Ráduly István Zsolt, Kőhalom

Keresés a honlapon…
Olvass tovább…