28. június, 2019Igehirdetések Ha megtalálta, örömében vállára veszi bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva

   Abban az időben Jézus ezt a példabeszédet mondta: „Ha közületek valakinek száz juha van, és egy elvész belőlük, nem hagyja-e ott a kilencvenkilencet a pusztában, és nem megy-e az elveszett juh után, amíg meg nem találja?

   Ha megtalálta, örömében vállára veszi, hazasiet vele, összehívja barátait és szomszédait, és azt mondja nekik: »Örüljetek velem, mert megtaláltam elveszett juhomat!«” Mondom nektek, éppen így nagyobb öröm lesz a mennyben egy megtérő bűnösön, mint kilencvenkilenc igazon, akinek nincs szüksége megtérésre.

                                                  Lukács Evangéliuma 15, 3-7

   Az elcsatangolt juh példabeszéde Isten korlátok nélküli irgalmasságát mutatja be. Ezt a fejezetet nevezhenénk az irgalmasság fejezetének is, hiszen Isten irgalmasságát mutatja be példabeszédei által. Négy fázist különböztethetünk meg ebben a fejezetben: 1) az egyetemesség, a közösség és a megváltástan szorosan egybetartoznak. 2) a megtérés az öröm megtalálásának a feltétele. 3) a boldogság részesedés Isten üdvöt adó örömében. 4) felhívás, hogy éljünk ezzel a lehetőséggel.

   Ez a példa bemutatja Isten logikátlan szeretetét. Egy normális pásztor nem hagyná magára a száz juhot egynek a kedvéért. Minden nyájban vannak járulékos vesztességek. Egy juhot télen elkapnak a farkasok, vagy a medve támadja meg őket. Ezekkel mindig számolni lehet. Isten számára azonban a járulékos veszteségek is fontosak. Számára nincs kijavíthatatlanul elveszett személy. Mindig esélyünk van a megjavulásra, a képességeink kibontakoztatására. A mai társadalomban a legnagyobb gond, hogy mindenkit profitorientáltan értékelnek. Addig vagy értékes, amíg hasznot húzhatnak belőled. Ha ne adj Isten lebetegedsz, akkor már hasznavehetetlen kolonc vagy. Itt rejlik az emberi méltóság és a keresztény kultúra krízise. Isten ezzel ellentétben másképpen kezeli azokat, akikre már senki sem figyel rá, akiket kiközösítettek. Számára nincs hasznos, vagy haszontalan személy, mindannyian fontosak vagyunk Neki.

   A boldogságunk érdekében mindig tehetünk egy fontos lépést, elkezdünk másokat boldoggá tenni, és utána megtörténik a szívünkben a csoda. Ralph Waldo Emerson azt mondta, senkit sem tudsz átvinni a csónakoddal a túlpartra, anélkül, hogy te magad meg ne érkezz. Minden alkalommal, amikor valakinek jobbá teszem az életét, akkor én is jobban fogom érezni magamat.

   Jézus Istennek ezt az ingyenes szeretetét mutatta meg az emberiségnek. Csak az érti meg igazából, aki nemcsak megérti, hanem cselekszi is a tanultakat.

Ft. Ráduly István Zsolt, Kőhalom

 

Keresés a honlapon…
Olvass tovább…