16. május, 2018Igehirdetések Ft. Oláh Dénes – Isten szavára figyeljünk – 5/7 rész. bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva

Közösséggé válásunk, vagy álomba szenderült közösségeink
újjá születése felé, mi lehetne a második lépés?

   Egy alkalommal a nikolsburgi Smelke rabbi, az engesztelés napjának előestéjén a frigyláda előtt állva ezeket mondta: Tudjátok meg drága szívbéli testvéreim, a megtérés lényege, az élet fölkínálása. Hiszen mi Ábrahám magjából származunk, aki felkínálta életét… a Mindenhatónak.

Amikor egyszer a sokaság hozzá tódult.

  A megtérés lényege, az élet felkínálása! Úgy gondolom, hogy ez lenne a második lépés közösségeink újjászületése fele. Felkínálni az életünket, szolgálatunkat, javainkat annak a közösségnek, melynek létünket köszönhetjük, s mely közösség számít a mi áldozatunkra.

   Kafarnaumban történt. Jézus tanítványai jelenlétében, napok óta tanítja az embereket. Tökéletes emberismerőként azt is észreveszi, hogy a lelki, szellemi éhség mellett, ezek az emberek testileg is éhesek. Üres a gyomruk. Kenyér, ennivaló kellene.

   A próbatétel szándékával meg is kérdezi Fülöpöt, honnét veszünk kenyeret, hogy legyen mit enniük, de ő már tudja, hogy mit is akar tenni. Fülöp lesújtó válaszára András apostol szólal meg, de ő sem optimista: van itt egy fiú öt árpakenyérrel és két hallal, de mi ez ennyinek, kérdi.

   Ám Jézusnak ez a látszólag semmi, elég volt. Ezzel az öt árpakenyérrel és két hallal jóllakatott mintegy ötezer embert. Nyilvánvalóan csoda történt. A Biblia úgy is tartja számon a történetet, mint a csodálatos kenyérszaporítás történetét.

Milyen üzenetet hordoz számunkra ez a csodatörténet?

   A csodatörténetnek három szereplője van. Az első, Jézus, aki enni akar adni az őt követő tömegnek, aki valami nagyon jót akar. A második, András az apostol, aki ötezer ember között felfedezte azt a valakit, akinél ott van a csoda alapanyaga, az öt kenyér és a két hal. És a harmadik, maga a névtelen fiatalember.

   Drága Testvérek! Népünknek ilyen András-lelkületű tanárokra, papokra, pedagógusokra, politikusokra, vállalkozókra volna szűksége, akik nyitott szemmel járva felfedezik azokat, akik tudnának valamit tenni. De nemcsak felfedezik, elvezetik arra az érettségre, hogy képesek legyenek szellemi, lelki, anyagi kincseiket a közösség asztalára tenni.

    A fiúnak talán éppen azért nincs neve a szentírásban, hogy bármelyikünk lehessen. Talán maga is kételkedve kérdezte: mire elég ez a két hal és öt árpakenyér? De odaadta. És tarisznyájának tartalma Jézus kezében a csoda alapanyagává vált.

   Testvérek, a csodák kora, a csodák világa, minden tévhittel ellentétben, még nem áldozott le. Isten ma is tenne csodákat, csak hol vannak az Andrások, hol vannak az ilyen önzetlen névtelen fiuk. Én hiszem, hogy Erdély földje újra Tündérkertté válik, ha rádöbbenünk arra, hogy a megtérés lényege, az élet felkínálása.

Ft. Oláh Dénes maros-kükülloi foesperes – Csíksomlyó – 2014. 06. 07.

Keresés a honlapon…
Olvass tovább…