8. január, 2020Igehirdetések No comments

   Amikor kiszállt és látta a nagy tömeget, megesett rajtuk a szíve. Olyanok voltak, mint a juhok pásztor nélkül. Sok mindenre kezdte őket tanítani.

   Már későre járt az idő, tanítványai azért odamentek és szóltak neki: „A vidék elhagyatott, s már késő van. Bocsásd el őket, hogy elmehessenek a környék tanyáira és falvaiba ennivalót venni.”

   Ő azonban így válaszolt: „Ti adjatok nekik enni!” Azok ezt felelték: „Talán elmenjünk és vegyünk kétszáz dénárért kenyeret, hogy enni adjunk nekik?”

   Erre megkérdezte: „Hány kenyeretek van? Menjetek, nézzétek meg!” Megtudták és jelentették: „Öt, és két halunk.”

   Erre meghagyta nekik, hogy csoportokban telepítsenek le mindenkit a zöld gyepre. Le is telepedtek, százas és ötvenes csoportokban.

   Akkor fogta az öt kenyeret és a két halat, föltekintett az égre, és hálát adott. Megtörte a kenyeret, s odaadta a tanítványoknak, hogy osszák szét. A két halat is szétosztotta. Mindenki evett és jól is lakott. A maradék kenyérből és halból tizenkét kosarat szedtek tele. A kenyérből csak férfiak ötezren ettek.

                                                                                 Márk Evangéliuma 6, 34-44

  A kenyérszaporítás csodája bemutatja az Úr gondoskodását népe iránt. Isten Izrael pásztora. Jézus gesztusai az utolsó vacsora hangulatát elevenítik fel. Az élet bajaival küszködő emberek hasonlítanak a pásztor nélküli juhokhoz. A helyet nem lehet pontosan meghatározni, de valószínű nem a pusztában volt, mert a környéken tanyák és falvak voltak. A nép figyelmes hallgatása arra késztette Jézust, hogy ajándékot adjon nekik. Estefelé lehetett, mert sötétedni kezdett. A tanítványoknak szóló figyelmeztetés egy fontos eleme ennek a történetnek: ,,Ti adjatok nekik enni!”, utalás arra a lelkipásztori munkára, amely elsősorban a lelkek táplálása az Igével és az Oltáriszentséggel.

  Ez a kép a messiási lakomát jeleníti meg, ahol a meghívottak és a kiválasztottak ülnek egymás mellett. Isten országában az élet egy ünnepi lakomához hasonlítható. Isten teríti meg az ünnepi lakomát a meghívottaknak.

   A halak említése utólagos beillesztést sejtet, ennek több értelmezése van. A keresztények ünnepi összejöveteleiken halat is ettek, a pusztában vándorló nép eledele; illetve azoknak a tengeri lényeknek az előképe, akik majd részt vesznek a messiási lakomán.

   A tizenkettes szám Izrael tizenkét törzsét juttatja eszünkbe. Jézus újszövetségi népének a tizenkét vezetője az apostolok lesznek. Jézus gesztusai: föltekintett az égre, hálát adott, megtörte, önkéntelenül is az utolsó vacsora elővételezése, amelynek a messiási lakoma eszményi képe az egyik jelentése. A résztvevők száma rámutat arra, hogy Jézus csodája messze felülmúlja Illés csodáját.

   A kenyérszaporítás csodája előrevetíti Jézus testének és vérének a mindennapos csodáját. Jézus elsősorban lelkünket akarja táplálni, mert a lelki éhség sokkal nagyobb méreteket ölt, mint a testi éhség. Nemcsak a jóknak akar a táplálója lenni, hanem a lélekben szegényeknek, az elfáradtaknak, a tékozló fiúknak is.

Ft. Ráduly István Zsolt, Kőhalom

Keresés a honlapon…
Olvass tovább…