8. február, 2019Igehirdetések No comments

   Heródes Antipász király is értesült Jézus tetteiről, mert híre messze földön elterjedt. Azt gondolta, hogy Jézusnak azért van csodatevő ereje, mert Keresztelő János támadt fel benne a halálból. Voltak azonban, akik azt állították Jézusról, hogy ő Illés. Ismét mások azt hirdették, hogy próféta; olyan, mint egy a többi próféta közül.

   Ennek hallatára Heródes továbbra is azt gondolta magában: „Ő János, akinek fejét vétettem. Ő támadt fel a halálból.” Heródes volt ugyanis az, aki embereivel elfogatta Jánost, és börtönbe vetette. Testvérének, Fülöpnek felesége, Heródiás miatt tette, akit feleségül vett. János ugyanis figyelmeztette Heródest: „Nem szabad elvenned testvéred feleségét.”

   Emiatt Heródiás áskálódott ellene. Szívesen eltétette volna láb alól, de nem tehette. Heródes ugyanis félt Jánostól, mert tudta, hogy igaz és szent ember. Ezért meg akarta őt menteni. Valahányszor beszélt vele, zavarba jött, mégis szívesen meghallgatta. Végül elérkezett a kedvező nap. Heródes a születése napján lakomát adott vezető embereinek, a magas rangú tiszteknek és Galilea előkelőségeinek. Közben Heródiás leánya bement, táncolt nekik és Heródes meg vendégei előtt nagy tetszést aratott.

   A király így szólt a leányhoz: „Kérj tőlem, amit akarsz! Megadom neked.” Sőt meg is esküdött: „Bármit kérsz, megadom neked, még az országom felét is.”

   A leány kiment, és megkérdezte anyjától: „Mit kérjek?” Anyja ezt felelte: „Keresztelő János fejét.” Erre visszasietett a királyhoz, és előadta kérését: „Azt akarom, hogy most azonnal add nekem egy tálon Keresztelő János fejét!” A király nagyon elszomorodott emiatt, de esküjére és a vendégekre való tekintettel nem akarta kedvét szegni. Azonnal elküldött egy hóhért azzal a paranccsal, hogy hozza el János fejét. Az elment, lefejezte őt a börtönben, és elhozta fejét egy tálon. Odaadta a leánynak, a leány pedig elvitte anyjának.

   Amikor János tanítványai meghallották, eljöttek, elvitték János testét, és egy sírboltba temették.

Mk 6, 14-29

A tanítványok szétküldésének és azok visszatérésének a története közé ékelődik Keresztelő Szent János lefejezésének a története. Itt az evangélista kiefejezett célja, hogy párhuzamba állítsa Keresztelő Szent János sorsát Jézus későbbi sorsával. A lakomán tett könnyelmű ígéret Ahasvéros perzsa király Eszternek tett ígéretére emlékeztet. Heródes könnyelmű ígérete pedig Jeftere, aki azt ígérte az Úrnak, ha győzni fog az ammoniták ellen, akkor a legelső személyt akivel a harc után találkozni fog, azt feláldozza Neki. (Bir 11, 29-39) Meggondolatlan ígérete miatt a saját édes lányát kellett megölesse.

A lefejezés történetét még szörnyűbbé teszi az a tény, hogy Heródiás tanácsára Szalomé tálcán kéri Szent János fejét. Heródesben későn tudatosodik tettének borzalmas következménye. Ő is beírta magát a könnyelmű ígéretet tevő emberek névsorába.

A megmaradt történelmi források szerint Heródes a hatalmát és a tekintélyét féltette Keresztelő Szent Jánostól. Ezért kellett meghalnia, és nem holmi könyelmű ígéret miatt. Mindkét esetben olyan egyénekről lenne szó, akik hatalmukat fitogtatni akarták. Félteték másoktól a hatalmukat, ezért semmilyen alattomos módszertől nem riadtak vissza céljuk elérésében. Ismét egy konkrét pléldája annak, amikor félreértik az Istentől kapott hatalmat. János nem akart Heródes trónjára pályázni. Neki egyszerűen az volt a küldetése, hogy a Megváltó előfutára, hírnőke legyen. Semmi alapja sem volt annak a téves feltevésnek, hogy földi hatalmat akart szerezni magának. Egyszerű öltözéke és tápláléka, arról tanúskodnak, hogy egy másfajta tervnek volt a megálmodója. Nem azért böjtölt, és hirdette a pusztában a megtérést, hogy mástól átvegye a hatalmat, sőt magát méltatlan szolgának tartotta.

Keresztelő Szent János a saját bőrén tapasztalta meg az előítéletnek a veszélyét. A róla alkotott téves kép nem felelt meg a valóságnak. Mi hányszor ugyancsak a látszat, vagy mások véleménye szerint ítélünk meg ismeretlen személyeket. Ezek az alaptalan gyanúsítgatások sok kapcsolatot, barátságot, szövetséget tettek tönkre. Jó volna, hogy mielőtt valakiről ítéletet modanánk, személyesen megvizsgálnánk a hallottakat. Sok kellemetlenségtől és felesleges civakodástól kímélnénk meg magunkat és másokat.

Ft. Ráduly István Zsolt, Kőhalom

 

Keresés a honlapon…
Olvass tovább…