12. február, 2019Igehirdetések No comments

   Abban az időben összegyűltek Jézus köré a farizeusok és néhány írástudó Jeruzsálemből. Látták, hogy egyik-másik tanítványa tisztátalan, vagyis mosatlan kézzel eszi a kenyeret. A farizeusok és általában a zsidók ugyanis nem esznek addig, amíg meg nem mossák a kezüket könyékig, így tartják meg az ősök hagyományait.

És ha piacról jönnek, addig nem esznek, míg meg nem mosakszanak. S még sok más hagyományhoz is ragaszkodnak: így például a poharak, korsók, rézedények leöblítéséhez.

   A farizeusok és írástudók tehát megkérdezték: „Miért nem követik tanítványaid az ősök hagyományait, miért étkeznek tisztátalan kézzel?”

   Ezt a választ adta nekik: „Képmutatók! Találóan jövendölt rólatok Izajás, amint írva van:

   Ez a nép ajkával tisztel engem, ám a szíve távol van tőlem.

   Hamisan tisztelnek, olyan tanokat tanítván, amelyek csak emberi parancsok.

   Az Isten parancsait nem tartjátok meg, de az emberi hagyományokhoz ragaszkodtok.”

   Azután így folytatta: „Ügyesen kijátsszátok Isten parancsait, hogy a magatok hagyományait megtarthassátok. Mózes azt hirdette: Tiszteld atyádat és anyádat, és aki atyját vagy anyját átkozza, halállal bűnhődjék! Ti ellenben azt tanítjátok: Ha valaki azt mondja atyjának vagy anyjának: amivel segíthetnélek téged, az »korbán« vagyis Istennek szentelt áldozati adomány, annak nem engeditek meg, hogy bármit is tegyen apja vagy anyja érdekében. Így a magatok hagyományával kijátsszátok Isten parancsát, és még sok más ehhez hasonlót tesztek.”

                                                  Márk Evangéliuma 7, 1-13

   A rabbik egy hagyományt alakítottak ki, amely által a nagy Tanítók egészen Mózesig egy láncot alkottak. A rituális tisztasági törvény eredetileg a papokra vonatkozott. Ezt a gyakoraltot akarták a farizeusok az egész népre kiterjeszteni, hogy ezáltal jobban kihangsúlyozzák a nép papságát. Jézus képmutatóknak nevezi a farizeusokat, akik eredetileg jámborokként voltak nyilvántartva. A képmutató kifejezés egy olyan színészre vonatkozik, aki maszkot viselt. Ehhez a magatartáshoz hasonlította őket. Kívülről jámboroknak látszottak, de a lelkük mélyén meghasonlottak. A korbán olyan áldozati adományt jelent, amelyet Istennek ajánlottak fel. Az ilyen tárgyat vagy vagyont senki sem igényelhette magának. A szülők tisztelete és megsegítése alól sokan így próbáltak megszabadulni. Ez a fajta gyakorlat az erdeti parancsolatnak volt a kijátszása. Emberi törvények segítségével szem elől tévesztették az isteni parancsolatot.

  Jézus az ószövetségi törvényeknek az egyetlen jogosult magyarázója. Ez zavarhatta meg a farizeusok és az írástudók nyugalmát. Főleg azért, mert Jézus nem konvencionálisan járt el különböző előírások esetében. Jézus tettei és kijelentései feje tetejére borította a merev gondolkodású hagyománytisztelők életét.

   Ferenc Szentatya is figyelmeztet, hogy bizonyos vallási gyakorlatokhoz annyira ragaszkodnak egyesek, hogy elfelejtik az eredeti hivatásukat. Nem az előírások, normák szószerinti betartása jelenti a teljes Krisztushoz tartozást, hanem a nyitottság, mások megsegítése, a szeretet parancsának a gyakorlatba ültetése.

   Az emberi hagyományoknak megvan a saját értékük, de nem helyettesíthetik Isten törvényeit, nem használhatók fel Isten parancsolatainak a kijátszására.

Ft. Ráduly István Zsolt, Kőhalom

 

Keresés a honlapon…
Olvass tovább…