3. december, 2018Igehirdetések No comments

   Abban az időben, amikor Jézus bement Kafarnaumba, egy (pogány) százados járult eléje, és így szólt: „Uram, szolgám bénán fekszik otthon, és szörnyen kínlódik.” Jézus így felelt: „Megyek és meggyógyítom.” A százados ezt válaszolta: „Uram, nem vagyok méltó, hogy hajlékomba jöjj, hanem csak egy szóval mondd, és meggyógyul az én szolgám. Jómagam, bár alárendelt ember vagyok, katonáknak parancsolok. Ha azt mondom az egyiknek: »Menj!« – elmegy; a másiknak: »Jöjj ide!« – akkor hozzám jön; és szolgámnak: »Tedd ezt!« – és megteszi.”

   Amikor Jézus ezt hallotta, elcsodálkozott, és így szólt kísérőihez: „Bizony mondom nektek, ekkora hitet senkinél sem találtam Izraelben. Ezért azt mondom nektek: Sokan jönnek majd napkeletről és napnyugatról, és asztalhoz telepednek Ábrahám, Izsák és Jákob mellé a mennyek országában.”

                                                          Máté Evangéliuma 8, 5-11

   Náhum próféta városában megjelenik egy százados. Nem tudjuk pontosabban, hogy a fia, vagy az egyik szolgája halálosan beteg. A százados nem tér ki a beteg személyére, magatartásából azonban könnyen kiolvasható, hogy egy számára igen kedves személyről van szó. Minek fáradozna egy százados egészen Jézusig, ha nem volna számára fontos az ügy? Könnyen küldehetett volna valakit a századjából. Mivel személyesen keresi fel Jézust, abból megértjük, hogy személyes ügyről van szó. Azt is tudja, hogy hithű izraelita nem teheti be a lábát a házába. A százados a saját hatalmára hivatkozik, mikor a beteg gyógyulását kéri. A katonaságban elég, ha kiadja a parancsot, azt már végrehajtottnak tekintheti. A katona feltétlen engedelmességgel tartozik felettesének. A százados hisz Jézus gyógyító szavában és hatalmában. Még Jézus is elcsodálkozik ennek a pogánynak a hitén. Szavai annyira mélyen kifejezik az ember méltalanságát a szentséggel szemben, hogy belekerültek az eukarisztia liturgiájába. Advent első hétköznapján egy hívő ember példaképével találkozunk. Ez az ember hisz Jézus jóságában és emberszeretetében. Hiszi, hogy Jézus képes meggyógyítani a beteg ismerősét. Bár mi is ilyen hittel tudnánk imádkozni beteg embertársainkért, valószínű az Úr nem késelekedne a meghallgatásával.

   Adventben újra megtanulhatjuk a közbenjáró és kérő imádság fontosságát. Mi gyakran apró dolgokat merünk kérni Istentől. Ő viszont nagylelkű, ezért nagy dolgokat is lehet kérni Tőle. Az imádság párbeszéd Istennel. Hogyan nyílok meg Istennek? Meg tudom-e osztani Vele igazi bajaimat, vagy csak magamban durcásokodom? Kértem-e segítséget másoktól, amikor képtelen voltam valaminek a befejezésére? Mennyire vagyok alázatos, amikor segítségre van szükségem? El tudom-e fogadni azt a tényt, hogy másokra szorulhatok?

T. Ráduly István Zsolt, Kőhalom

Keresés a honlapon…
Olvass tovább…