15. június, 2019Igehirdetések No comments

   Jézus a hegyi beszédben ezt mondta tanítványainak:

   Hallottátok, hogy ezt is mondták a régieknek: „Hamisan ne esküdj, és tartsd meg az Úrnak tett esküdet!” Én pedig azt mondom nektek: Egyáltalán ne esküdjetek! Sem az égre, mert az az Isten trónja, sem a Földre, mert az lábának zsámolya, se Jeruzsálemre, mert az a nagy Király városa! De még saját fejedre se esküdj, mert egyetlen hajszáladat sem tudod ősszé vagy feketévé tenni. Legyen a ti beszédetek „igen, igen, nem, nem”; ami ettől eltér, az a gonosztól van.

                                                               Máté Evangéliuma 5, 33-37

   Az eskü, Isten nevének a bizonyságul hívása egy esemény, egy történés, egy ügy érdekében. Aki hamisan esküszik, az hazugságra kéri Isten tanúságát. Jézus azonban semmilyen kivételt nem tűr meg. Olyan esküformákat sorol fel, amelyek megkerülik Isten nevét, de benfoglaltan mind rá vonatkoznak. Mivel Isten minden teremtett lény Ura, minden teremtmény neki van alárendelve, ezért nem tartja helyesnek a teremtményekre való esküdözést sem.

   A törvényszékeken az ügyben érintettek a bibliára szoktak esküdni. A szentírás Isten szavát tartalmazza, ezért komoly tekintélye van a jogi világban is. Sajnos gyakran visszaélnek ezzel a gyakorlattal is. Isten segítségül hívását csakis komoly ügyben lehet alkalmazni. Másképpen hitelét veszti a szavunk. Hiába hivatkoztunk Istenre, ha az állításunk hamis.

   Az “igen, igen, a nem, nem” formula az egyszerűséget és az őszinteséget kívánja meg részünkről. Aki mindig állja a szavát, igazat mond, annak nincs szüksége Isten nevének a bizonyságára. Egy olyan őszinte légkört kell magunk körül kialakítsunk, ahol nincs szükségünk szavainknak a bizonygatására, ilyen módon könnyen elkerülhető minden Isten nevével kapcsolatos visszaélés.

   Az ószövetségben senkinek sem volt szabad kimondania Isten nevét. Akit káromkodáson értek, azt rögtön kivégezték. Egyszer egy évben a főpap a szentek szentjében kimondhatta Isten nevét, de azt is tisztelettel és a legnagyobb imádással. Aki káromkodik egy olyan úrba rúg, aki nem tud visszaütni. Ezért ez a helytelen gyakorlat mindig megbotránkoztatja a környezetet. Isten nevét mindig tisztelettel és imádással kell kietsük. Amikor megteremtett minket, akkor a legnagyobb tiszteletet mutatta meg irántunk, ezért nagy tiszteletlenség lenne Őt káromolni, vagy hamis esküre hívni.

Ft. Ráduly István Zsolt, Kőhalom

 

Keresés a honlapon…
Olvass tovább…