9. szeptember, 2018Igehirdetések Csupa jót tett bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva

   Abban az időben: Jézus elhagyta Tirusz vidékét, és Szidonon át a Galileai-tóhoz ment a Tízváros határába. Itt eléje hoztak egy dadogva beszélő siketet, és kérték, tegye rá a kezét. (Jézus) félrevonta őt a tömegből, a fülébe dugta az ujját, majd megnyálazott ujjával megérintette a nyelvét. Föltekintett az égre, fohászkodott és így szólt: „Effata, azaz: Nyílj meg!”

Kérjük az Urat, hogy adjon új munkásokat az aratásába!

   Azon nyomban megnyílt a füle, megoldódott a nyelve, és érthetően beszélt. Jézus megparancsolta nekik, hogy a dologról ne szóljanak senkinek. De minél jobban tiltotta, annál inkább hirdették. Szerfölött csodálkoztak, és hangoztatták: „Csupa jót tett: A siketeket hallókká teszi, a némákat pedig beszélőkké!”

                                                          Márk Evangéliuma 7,31-37

   A szentírásban a süketség nemcsak egy testi rendellenesség, hanem a léleknek is a betegsége. Izajás próféta egyik jövendölésében azt mondja, hogy Isten megsüketít egyeseket, mert nem hajlandók a parancsainak a megtartására (Iz 6, 9). Izajás küldetésének elején a következő utasítást kapja az Úrtól: „Tedd érzéketlenné e nép szívét, süketté a fülét, és kösd be a szemét, hogy ne lásson a szemével, ne halljon a fülével és ne értsen a szívével, s így ne térjen meg és ne gyógyuljon meg.” (Iz 6, 10)

   A süketség egy olyan fajta korlátot jelent, amely képtelenné teszi az érintett személynek a külvilággal való kapcsolatot. Nem ritkán párosul némasággal. A lelki vakság is egy fajta korlátoltság. Az illető személy képtelen felismerni azokat a lelki történéseket, amelyek életében vagy a társadalomban történnek.

   Dekapolisz határában Jézus meggyógyít egy süketnémát. Az Effeta arám nyelvű kifejezés, ennek a szónak a segítségével szabadította meg a süketnémát megkötöttségeitől. Jézus szavai nyomán kiderül, hogy itt többről van szó a testi fogyatékosságnál. Az illető személy hasonlít Izrael népéhez, mert nem hallja meg az örömhírt, nem tudja kifejezni érzéseit. Az ószövetségben a királyok gyakran el akarták hallgattatni Isten prófétáit. Nem tetszett a fülüknek a pusztulásról, nemzeti katasztrófákról szóló jövendöléseik.

   Ma is sokan süketek az evangélium meghallgatására. Talán szívesen meg is hallgatják az evangélium üzenetét, de nem ver gyökeret a lelkükben. Képtelenek arra, hogy a hallottakat saját életükre alkalmazzák. Ezt a fajta süketséget ma közömbösségként tartják számon. Olyan személyekről van szó, akik már nem képesek érzékelni a környezetükben történő változásokat. Kerülnek minden kellemetlenséget, és csak azzal foglalkoznak, ami a jelenlegi érdeküket szolgálja, illetve megfelelnek személyiségüknek.

   Ezeknek a személyeknek szükségük van egy olyan személyre, vagy eseményre, amely kimozdítja őket a lelki fásultságukból. Mások jó példája láttán idővel fellelkesedhetnek, és megtalálhatják igazi önmagukat, ahol Isten üzenetét már meghallják és tettekre váltják.

T. Ráduly István Zsolt, Kőhalom

Keresés a honlapon…
Olvass tovább…