8. július, 2018Igehirdetések No comments

   Abban az időben Jézus hazament Názáretbe. Tanítványai elkísérték. Amikor elérkezett a szombat napja, tanítani kezdett a zsinagógában. Sokan hallgatták, és csodálkozva mondogatták: „Honnét vette ezt? Miféle bölcsesség ez, amely neki adatott? És csodák, amelyeket kezével véghezvisz! Nem az ács ez, Mária fia, Jakab, József, Júdás és Simon rokona? S ugye nővérei is itt élnek közöttünk?” És megbotránkoztak benne.

   Jézus erre megjegyezte: „Nem vetik meg a prófétát, csak a hazájában, rokonai körében, a saját házában.” Nem is tehetett ott csodát, csupán néhány beteget gyógyított meg, kézrátétellel. Maga is csodálkozott hitetlenségükön.

                                                     Márk Evangéliuma 6,1-6

   Aesopus egyik állatmeséjében a pásztor vadkecskéket talál a réten legelésző bárányainál. Amikor beesteledett, akkor a vadkecskéket is behajtotta a saját barlangjába. Másnap mivel rossz idő volt nem tudta a juhokat és a vadkecskéket kiterelni a mezőre, ezért otthon etette meg őket. A sajátjainak kevés ételt adott, a vadkecskéket azonban bőségesen táplálta, mert magához akarta édesgélni őket. Amikor a rossz idő elmúlt, akkor ismét kiterelte a nyáját a legelőre. A vadkecskék meglepetésére elrohantak a nyájból. Azzal magyarázták tettüket, hogy nem szeretnének egy olyan emberrel barátkozni, aki régi barátait megtagadta miattuk, hiszen később kerülnek náluknál jobb barátai, és akkor őket is cserben fogja hagyni.

   Jézust az ismerősei marasztalták el. Először tetszett nekik a tanítása, de amikor saját előítéleteikre hallgattak, akkor már megvetették Őt. A szentírásban a botránkozás pontosabb jelentése: csapdába esni, átvitt értelemben valamilyen bűnre csábítani.

   Két okból bukott el Jézus tanítása az otthoniak előtt. Az első oka ennek a hallgatóság előítélete, a második a megbotránkozás. Nem a tanítás igazsága érdekelte őket, hanem a hibákat és kifogásokat keresték az üzenet közvetítőjével kapcsolatosan.

   “Egy utazó így szólt az egyik tanítványhoz:

 Messziről jöttem ide, hogy hallgassam a Mestert, de meglehetősen szokványosnak találtam a beszédjét.
– Ne a szavaira figyelj, hanem az üzenetére.
– Hogyan lehet azt kiszűrni?
– Ragadd meg az egyik mondatát, s rázd addig, amíg az összes szó le nem esik róla. Ami megmarad, az lángra lobbantja a szívedet.” (Anthony de Mello; A csend szava)

   Minket mi szokott megbotránkoztatni? Milyen viselkedéssel szemben vannak fentartásaink, előítéleteink? Jézus gyakran beszél a megbotránkozásról. Ő is hevesen bírálja azokat, akik megbotránkoztatják a kicsinyeket. (Mt 18, 6) Ugyanakkor figyelmezteti a botránkozókat is, hiszen létezik szándékos provokáció is. Például amikor valaki nem követett el semmilyen botrányos cselekedetet, és mégis megbotránkoznak rajta. Ilyen szempontból mondhatjuk, hogy léteznek botrány-vadászok, azaz mesterségesen előállított botrány-kampányok. Sok közéletű személyiség életét, karrierjét tették tönkre botrány-kampányokkal, amelyeket a sajtó egyszerűen boszorkányüldözésnek szokott nevezni.

   Azok, akik nem fogadták el Jézus tanítását a bűn csapdájába estek. Két oka lehetséges a megbotránkozásnak: az első, bár megértették a jézusi igazságot, de nem akarnak szakítani a korábbi bűnös élemódjukkal, ezért nem hajlandók elfogadni az evangéliumot. A második csoportba azok a botránkoztatók tartoznak, akik az örömhír üzenetét feldúsítják, megváltoztatják, elvesznek valamit belőle, finomítanak rajta, vagy szándékosan kihagynak belőle fontos részeket. Ha szándékosan kihagynak az örömhírből egy fontos részt, akkor nehezítik, illetve megakadályozzák a bűnös megtérését, illetve bűneinek a megbánását, ezzel késleltetik az Istenhez való közeledésének esélyeit. Akik pedig Istenre hivatkozva követnek el botrányt életükkel, viselkedésükkel, azok eltávolítják a testvéreiket az Egyháztól és a közösségi élettől. Isten üzenetének a megnyírbálása súlyos következményeket von maga után, hiszen Jézus súlyosan bírálta azokat, akik megváltoztatják az örömhír eredeti üzenetét, illetve fontos részeket hagynak ki belőle: aki akár egy i betűt is kihagy az eredeti szövegből, az saját üdvösségét veszélyezteti.

T. Ráduly István Zsolt, Kőhalom

 

Keresés a honlapon…
Olvass tovább…