9. július, 2018Igehirdetések No comments

   Amikor Jézus Kafarnaumban tanított, egy elöljáró lépett hozzá, leborult előtte, és így kérlelte: „Uram, a leányom most halt meg. De jöjj, tedd rá kezedet, és életre kel!” Erre Jézus fölkelt, és tanítványaival együtt elment vele.

   Közben egy asszony, aki tizenkét éve vérfolyásban szenvedett, hátulról Jézus közelébe férkőzött, és megérintette ruhájának szegélyét. Azt gondolta magában: „Ha csak a ruháját érintem is, meggyógyulok.” Jézus erre megfordult, ránézett, és így szólt: „Bízzál, leányom! Hited meggyógyított téged.” Attól az órától fogva egészséges lett az asszony.

   Amikor Jézus az elöljáró házába ért, és látta a fuvolásokat meg a lármás tömeget, rájuk szólt: „Távozzatok, hiszen nem halt meg a leány, csak alszik!” Azok kinevették. Miután eltávolították a tömeget, Jézus bement, megfogta a leány kezét, és az életre kelt. Ennek híre elterjedt azon az egész vidéken.

                                                               Máté Evangéliuma 9,18-26

   Máté evangélista nem részletezi azokat a sajátos körülményeket, amelyek az elöljáró lányának a feltámasztása és a vérfolyásos asszony meggyógyítása körül közrejátszottak. Az elöljáró lánya már halott volt, amikor segítséghez fordult. Más apa lóhalálában futott volna a halott lányához. Márknál még élt a lány, amikor Jézushoz fordult. Ez a sajátos körülmény az elöljáró hitét és elszántságát emeli ki. A hitet az ima táplálja. Nem ezért hagyjuk abba az imádkozást, mert nincs hitünk, hanem azért, mert nem imádkoztunk folyamatosan.

   Lelkileg ma is sok halott lány és fiatal van, akik már nem is akarnak segítséget kérni. A gyógyulás egyik nagyon fontos mozzanata, amikor belátjuk, hogy nem tudunk magunk erejéből helyrejönni, és segítséget kérünk. Az elöljáró és a vérfolyásos asszony nagy bizalommal fordultak Jézushoz. Bíztak abban, hogy Tőle nem csak tanácsot, hanem valódi segítséget fognak kapni. Fel kellett hagyjanak korábbi előítéleteikkel és félelmeikkel. Tudták, hogy nem engedhetik meg maguknak azt a kényelmet, hogy kételkedjenek abban az egyetlen személyben, aki segíthetett rajtuk.

   Hitéletünk fontos alapja az Isten iránti bizalom. Amikor hiszünk abban, hogy Isten nem hagy cserben minket. Még akkor is megmarad Benne a bizalmunk, amikor már semmilyen valós hasznunk nem származik belőle. Egyszerűen az Ő kezébe helyezzük életünk kormányát.

   Egyszer egy hegymászó megcsúzott, és hirtelen csak egy növénybe tudott kapaszkodni, a szakadék szélén imádkozni kezdett. Isten megszólalalt: – Ha hiszel Bennem, akkor engedd el a növényt és én kifoglak. A hegymászó egy rövid gondolkozás után ezt válaszolta: – Nincs itt más valaki, akivel beszélgethenék?

T. Ráduly István Zsolt, Kőhalom

 

Keresés a honlapon…
Olvass tovább…