15. május, 2019Igehirdetések No comments

   Abban az időben Jézus hangos szóval hirdette:

   Aki bennem hisz, nem énbennem hisz, hanem abban, aki küldött engem. Aki engem lát, azt látja, aki küldött engem.

   Én világosságul jöttem e világra, hogy aki bennem hisz, ne maradjon sötétségben. Aki hallgatja ugyan tanításomat, de nem tartja meg, azt nem én ítélem el, mert hiszen nem azért jöttem, hogy elítéljem a világot, hanem hogy megváltsam a világot. Van bírája annak, aki megvet, és nem fogadja el tanításomat. A tőlem hirdetett ige ítéli el őt az utolsó napon. Mert én nem magamtól beszéltem, hanem az Atya, aki küldött engem, hagyta meg nekem, hogy mit mondjak és mit hirdessek.

   Tudom, hogy az ő parancsa örök élet. Amit tehát hirdetek, úgy hirdetem, amint az Atya mondta nekem.

                                      János Evangéliuma 12, 44-50

   Jézus elsődleges feladata, hogy megmentse Izrael szétszóródott gyermekeit. Nem ítélkezni jött a világba, hanem azért, hogy meghirdesse az üdvösség egyetemességét. Fülöp apostol szerette volna látni az Atyát, erre Jézus tisztázta számára, hogy aki Őt látja, az látja az Atyát is. Számunkra nehéz megérteni, hogy hogyan működik Jézus belső élete, és az hogyan kapcsolódik az Atyáéhoz.

   Ma is sokan kételkednek Jézus istenségében. Csak egy prófétát, vagy Mestert látnak benne, de nem a megtestesült örök igét. Egyesek túl banálisnak találják Jézus életét, nem tudnak ezzel az élettörténettel megbarátkozni. Ha őszinték vagyunk akkor be kell ismerjük, hogy néha napján számunkra is zavaró lehet Isten közelsége. Kortársai elsősorban azért utasították el Jézust, mert zavarta őket Isten közelsége. Szerették volna Őt távol tartani a mennyben, hogy ne zavarja kicsinyes életüket.

   Jézus közelsége minket is megdöbbenthet. Nem igényelt saját hadsereget, nem volt szüksége biztonsági intézkedésekre. Mindent az Atyára bízott, mert tudta, hogy Ő nem fogja becsapni. A jánosi felfogásban a sötétség a bűnt jelképezi. Ezen a téren senki sem volt tiszta. Jézus egy olyan problémát akart megoldani, amire csak Isten volt képes. Legtöbb ellene szóló vád a bűnök megbocsátásának a tényéből született. Nehezen tudták elfogadni, hogy egy embernek ekkora isteni hatalma van. Túl hihetetlennek, mesterkéltnek tűnt a Jézus-eset. Pedig más Megváltót nem kaptak. Ő eljött, és ezzel beteljesítette a próféták munkáját.

   A viszonylagosság korszakában, már szinte időszerűtlen bűnről beszélni. Ma nem a bűn a fő probléma, hanem a közömbösség. Ma az emberek “nem vétkeznek”, csak tévednek, vagy sietnek, vagy tudatlanok. Talán ezek a kifogások már számodra is ismerősen hangzanak. Ma a rohanás korszakában az embereknek nincs idejük vétkezni, hiszen mindenki siet valamerre, mindenkinek elhalaszthatatlan ügyei vannak. Talán a siettség a legangyobb gondunk. Nincs időnk rendesen enni, inni, aludni, rendesen társalogni stb. Ennek a rohanásnak van egy ismeretlen háttere, amely az emberi sóvárgásnak az egyik következménye. Ma az egyén az önmegvalósításra törekszik, de Isten nélkül, Jézus barátsága nélkül. Lehet-e egyáltalán Isten nélkül megvalósult életről beszélgetni?

Ft. Ráduly István Zsolt, Kőhalom

Keresés a honlapon…
Olvass tovább…