2. március, 2019Igehirdetések No comments

   Abban az időben kisgyermekeket vittek Jézushoz, hogy tegye rájuk a kezét. A tanítványok azonban elutasították őket.

   Amikor Jézus meglátta ezt, megharagudott, és ezt mondta nekik: „Engedjétek hozzám jönni a gyermekeket, és ne tiltsátok el őket, mert ilyeneké az Isten országa. Bizony, mondom nektek: Aki nem úgy fogadja az Isten országát, mint egy gyermek, nem megy be oda.”

   Azután ölébe vette a gyermekeket, és kezét rájuk téve, megáldotta őket.

                                                                                                        Márk Evangéliuma 10,13-16

   A házasságról szóló tanítás után kapóra jött, hogy gyermekekek vezettek Jézus elé. A gyermekek könnyebben elfogadják az ajándékokat, mint a felnőttek. Ugyanakkor megvan bennük a hit érzéke. Sokkal jobban meg tudnak nyílni Istennek, mint a felnőttek. Csak azok nyerhetik el a mennyek országát, akik felismerik annak az ajándék-jellegét. Szinte mondhatni, hogy a gyermekek játszi könnyedséggel hallgatják Jézust, nem kételkednek a szavaiban. Ezzel ellentétben az apostolok még mindig nem értik Isten országának a titkát. Jézus felhábrodásával jelzi az apostoloknak, hogy a hit terén még gyermekcipőben járnak. Néri Szent Fülöp és Kalazanci Szent József különös gondjukat viselték a gyermekeknek, bennük Jézus kicsinyeit fedezték fel. Ők megértették, hogy a legközelebbi út Jézushoz a gyermekeken keresztül vezet. Amikor Vianney Szent János Mária az eldugott kicsi arsi falucskát kereste, akkor az úton egy gyermekkel találkozott. Azt mondta neki: Mutasd meg nekem Ars-ot, és én megmutatom neked a mennybe vezető utat. Ezek a szentek megértették, hogy milyen fontos szerepet játszanak a kereszténység életében a gyermekek.

   Újra fel kell fedezzük a gyermeki lelkületet, amely bizalommal fordul a szüleihez, de a mennyei Atyjához is. A gyermek érdeklődő értelme, kérdező ajka Istentől van, ezért minden felnőtt felelős a gyermekek testi-lelki épségéért. Ők Jézus kedvencei, aki őket bántja Jézus szívét sebzi meg.

   Jézus megmutatja Isten anyai vonásait is. Magához ölelete a gyermekeket és megádotta őket. Nagyszeben ismertem egy idős nénit, aki minden nap megáldotta a lakásából kilépő unokáját. Azzal a tudattal tette, hogy ha áldásával kíséri, akkor biztonságba, Jézus karjaiba helyezte. Jézus karjaiban mindannyian biztonságban érezhetjük magunkat. Ezek a kezek áldanak és gyógyítanak. Bár mi is gyakran áldásra emelnénk kezeinket, mert aki másokat megáld, önmaga is áldott lesz.

   Jézus a házasság felbonthatatlansága mellett kezeskedik. A farizeusok a Második Törvénykönyv engedményével próbálják megcáfolni Jézus házassággal kapcsolatos radikalitását. Jézus erre a Teremtés könyvére hivatkozik, ahol Isten eredeti terve szerint a férfi és nő egybekelésével egy lesz a testük, és ezért nincs semmilyen alapja a válásnak, kivéve, ha az egyik felet tetten érték házasságtörésen. Szent Pál engedményt ad a válásra abban az esetben, ha a meg nem keresztelt fél már nem akar időközben megkeresztelkedett társával élni. A korintusiakhoz írt levelében pedig azt ajánlja, hogy a hitetlent nem szabad elbocsátani, ha továbbra is ragaszkodik keresztény társához. (1 Kor 7, 10-16)

   Mózes törvénye laxizmusra adott alkalmat. Erkölcsi értelemben a laxizmus felelőtlenséget okozhat komoly döntésekben. Az igazi próblémát az jelenti a mózesi engedményben, hogy nem indokolja meg a válás okát. Ilyen szempontból, ha valakinek már nem tetszett a felesége, akkor egyszerűen válólevelet írt neki, és kész tények elé állította. Ez az eljárás azonban súlyosan sértette a házasság egységét és a személy méltóságát, hiszen könnyen meglehet, hogy a másik fél nem akart elválni, ebben az esetben nem adott alkalmat más lehetőségekre.

   Jézus komolyan veszi az emberi együttélés egységét. A férfi és nő komoly indok nélkül nem válhat el, hiszen a farizeusok gondolkodása alapján a házastársak naponta többször is elválhatnának egymástól. Ez azonban súlyosan megsértené Isten eredeti tervét, aki komolyan veszi az emberek döntéseit.

   Jézus rehabilitálja Isten házassággal kapcsolatos eredeti tervét, és megvédi a házasság egységét. Ezt az eredeti tervet ma sokminden veszélyezteti: elsősorban az életminőség megjavulása, a házasságkötési időszak eltolódása, a karrierizmus, mindenféle közösségi lét meggyengülése. A házasság csak akkor tud hatékonyan működni, ha megkötésekor helyet adtak Istennek és a hitnek. Isten kegyelme nélkül ez az életközösség csak teherként fogható fel, nem valósulhat meg teljesen az önátadás. Mindig csak az önös érdekek fogják uralni. Ezért fontos, hogy előbb a személyes egységre, a kölcsönös megértésre törekedjenek, hogy a házasság továbbra is termékeny maradhasson.

Ft. Ráduly István Zsolt, Kőhalom