30. április, 2019Igehirdetések No comments

   Abban az időben: Nikodémus éjnek idején felkereste Jézust, aki így szólt hozzá:

   „Ne csodálkozzál, hogy azt mondtam neked: újjá kell születnetek! A szél ott fúj, ahol akar: hallod ugyan a zúgását, de nem tudod, honnan jön, és hová megy, így van ez mindenkivel, aki a Lélekből született.”

   Erre Nikodémus megkérdezte: „Hogyan lehetséges ez?” Jézus így válaszolt neki: „Te Izrael népének tanítója vagy, és nem érted ezeket? Bizony, bizony, mondom neked, hogy arról beszélünk, amit tudunk; és arról tanúskodunk, amit látunk. De a mi tanúságtételünket nem fogadjátok el. Ha földi dolgokról beszélek nektek és azt sem hiszitek el, hogyan fogjátok elhinni, ha mennyei dolgokról beszélek majd nektek?

   Senki sem ment föl a mennybe, csak az, aki a mennyből alászállott: az Emberfia. És amint Mózes felemelte a kígyót a pusztában, úgy fogják felmagasztalni az Emberfiát is, hogy mindaz, aki hisz benne, el ne vesszen, hanem örökké éljen.”

                                                                       János Evangéliuma 3, 7-15

   Nikodémus a főtanács tagja volt, de bizonyos kérdésekben nem értett egyet a vezetőséggel. Jézus éjjeli tanítványa, aki idős korára kereste az újjászületés, a megtisztulás lehetőségét. Jézus a Lélekről beszélt neki, a Lélek és a szél kifejezések alakja egyforma. A Szentlélek önállóságát hangsúlyozza ki. Nem függ az emberi szabályoktól, működését nem lehet befolyásolni. Ma sokan elvárják az Egyházól, hogy bizonyos erkölcsi kérdésekben engedékenyebb legyen, biztosítson számukra egy kiskaput. Az őskeresztények azonban a Lélek irányítását követték, mindenük közös volt, nem volt szűkölködő köztük.

   Jézus egy izraelita érvelést használ, amellyel az emberi bölcsesség korlátaira hívja fel Nikodémus figyelmét. Azt szeretné kihangsúlyozni, hogy minden bölcsesség egyetlen forrása Krisztus. A földiek és az égiek nem állnak egymással szemben, de a mennyeiek messzemenően meghaladják az emberit. A Bölcsesség könyve is erről az ősi tapasztalatról beszél: “Mert a romlandó test gátolja a lelket, és a földi sátor ránehezedik a sokat tűnődő elmére. Csak nagy nehezen derítjük ki, ami a földön van, és üggyel-bajjal értjük meg, ami kézenfekvő. Hát akkor az égi dolgokat ki tudná kifürkészni?” (Bölcs 9, 15-16)

   Jézus rátér a mennybemenetelére. Jézus állítása tagadja más látnokoknak a tudását. Egyedül Ő tudja kifürkészni Isten országának a titkait. A földi tudósok ezzel szemben csak találgatják, hogy melyek ezeknek a belső dinamikája.

   A rézkígyó csak testileg gyógyította meg a kígyóktól megmartakat, Ő a rézkígyóhoz hasonlóan lelkileg gyógyítja meg az emberi lelkeket. Az utolsó vers a hitet összekapcsolja az örök élettel.

   Mennyire értem meg Jézus gondolatait? Ha föltekintek Jézus keresztjére, akkor meggyógyítja-e a lelkemet? Életem vitorláját milyen szél fújja?

Ft. Ráduly István Zsolt, Kőhalom

 

Keresés a honlapon…
Olvass tovább…