9. december, 2018Igehirdetések No comments

   Tibériusz császár uralkodásának tizenötödik esztendejében történt: Poncius Pilátus volt Judea helytartója. Galileának Heródes volt a negyedes fejedelme, testvére, Fülöp meg Itureának és Trachonitisz tartományának, Lizániász pedig Abilinának volt a negyedes fejedelme, Annás és Kaifás főpapok idejében az Úr szózatot intézett Jánoshoz, Zakariás fiához a pusztában.

   S ő bejárta a Jordán egész vidékét, hirdette a bűnbánat keresztségét a bűnök bocsánatára, ahogy meg van írva Izajás próféta beszédeinek könyvében: „A pusztába kiáltónak ez a szava:

   Készítsétek az Úr útját, egyengessétek ösvényeit. A völgyeket töltsétek fel, a hegyeket, halmokat hordjátok el. Ami görbe, legyen egyenessé, a göröngyös változzék sima úttá, és minden ember meglátja az Isten üdvösségét.”

                                                           Lukács Evangéliuma 3, 1-6

   Advent második vasárnapja beharangozza a Megváltó előfutárának a születését. Születésének a körülményei eltérnek a megszokott mintáktól. Zakariás volt abban az évben osztályának a soros papja az áldozat bemutatására. A Templomban azonban különleges dolog történik, Zakariás megtudja az Úr angyalától, hogy apa lesz. Első reakciója a csodálkozás és a kételkedés. Emberileg felfoghatatlan, hogy hogyan lehet egy idős házaspárnak gyermeke. Az angyal azonban azzal erősíti meg a hír valóságát, hogy Zakariás megnémul. A némaság annak a jelképe, hogy a természetfölötti kegyelem működését nem lehet emberileg megérteni és megmagyarázni. Az ember csak hallgatással tudja fogadni ezt a rendkívüli ajándékot. Leggyakrabban a hallgatás nyitottabbá tesz minket Isten üzenetének a befogadására. Ugyanakkor kifejezi azt a tiszteletet, amely az isteni üzenetet illeti. Ilyenkor nem tudjuk szavakba foglalni azt, amit Istentől kaptunk. Emberi képességeinket meghaladja ez az isteni beavatkozás.

   Advent egyik felkészülési módja a hallgatás. A hallgatás segít bennünket, hogy jobban odafigyeljünk embertársaink igényire, problémáira. Az ima válságának egyik oka a hallgatásra való készség megromlása. Az információáradat korszakában élünk, amikor különböző üzenetekkel bombáz minket a média és a környezetünk. Ezeknek az üzeneteknek egyre inkább reklámíze van. Nem azzal a szándékkal kommunikálnak velünk, hogy tanácsot adjanak nekünk, illetve kapcsolatot hozzanak létre velünk, hanem az érdekek diktatúráját erősítik.

   Az adventi időszak második felében jó volna, ha gyakorolnánk a hallgatást és a meghallgatást. Figyeljünk oda a másik ember mondanivalójára. Lehet, hogy már rég nem hallgatta meg őt senki, hiszen mindenki a saját okosságát, jártasságát akarta bebizonyítani neki. Csak akkor tudok eljutni a másik ember igazi én-jéhez, ha meg tudom hallgatni, a szavak mögött érzékelni tudom a másik igazi üzenetét. Erre azonban nyitottság és mértékletesség kell. Nyitott lenni mások igazi üzenetének a befogadására, és mérsékelt lenni saját érdekeim érvényesítésében. Ahol az emberek egymást túlbeszélik ott nem jöhet létre igazi párbeszéd, mert egymás feje fölé beszélnek. A közlés igazi forrása Názáret csendje, ahol Jézus harminc éven át gyakorolta az emberi együttélés iskoláját. Hagyta, hogy előbb az emberek szóljanak Hozzá, hogy majd utána elmondja Isten válaszát az emberek égető problémáira.

T. Ráduly István Zsolt, Kőhalom

Keresés a honlapon…
Olvass tovább…