Szent László a magyar uralkodói eszmény egyik legtökéletesebb kifejezője, a kereszténység következetes védelmezője és terjesztője, aki a legkeményebb csatában is tudott nemeslelkű lenni, s akiről egyszerre mondták, hogy „lovagkirály” és hogy „szent”.
Atyjának I. Béla királynak a vitézségét, míg anyjának a lengyel Richezának a vallásos lelkületét köszönhette, melyek állandó tulajdonságai maradtak élete végéig. László még hercegként tért haza lengyel száműzetéséből, hogy bátyját, Gézát támogassa I. Salamon király ellen, biztosítva maguknak ezzel a dukátust (hercegi uradalom). László herceg Salamon uralkodása alatt a kerlési csatában tüntette ki magát először jelentősebben, amikor a betörő fekete kunokat sikeresen kiverte az országból és még az egyik menekülő kun vezértől is visszaszerezte az elrabolt magyar leányt. Ez a hőstette még életében nagy dicsfénnyel övezte fel őt.
A pártoskodásban még többször is Géza mellé állt a harcban, amíg csak őt uralomra nem segítette. Bátyja halála után azonban rövidesen mégiscsak ő lett a király 1077-ben. Uralkodása alatt egyaránt törekedett az ország külső és belső gyarapodására, valamint annak egységére is. A királyságába betörő besenyőket, úzokat, kunokat többször is kiűzte, nem egyszer felkínálva nekik a lehetőséget, hogy térjenek meg a keresztény hitre és telepedjenek le. 1091-ben birtokba vette Horvátországot és az egykori Moesia egyik részét dinasztikus jogon, lévén az özvegy horvát királyné a testvére volt, s László segítségét kérte.
Sűrű háborúzásai okán is a legtöbb csoda a hadakozó királyt kísérte:
-üldöző ellenség elől menekülve a szikla meghasadt előtte
-éhező katonái táplálására szarvasbikák jelentek meg
-imájára víz fakadt a sziklából
-ellensége elé dobott pénzei kővé változtak stb.
László a magyar egyházat ahol tudta erősítette, több apátság és püspökség alapítása fűződik a nevéhez, uralkodása idejében tudott csak elterjedni a káptalani és a főesperesi szervezet is. Adományaival buzgón segítette a templomokat. 1083-ban ő avatatta szentté István királyt, fiát Imrét, Gellért püspököt valamint Zoerard-Andrást és Benedek zoborhegyi remetéket. Neve komolyan felmerült a készülődő I. keresztes hadjárat egyik lehetséges vezéreként, amit csak az 1095. július 29-én bekövetkezett halála hiúsított meg.
Testét először Somogyváron majd később Váradon helyezték nyugalomra. Itt évszázadokon keresztül töretlen volt a kultusza, nemcsak gyógyulni vágyók jöttek ide, de sokan vitás ügyeiket is itt intézték el, a szent sírjánál, illetve itt tettek többen is fogadalmi esküt.
Szent László király halála után többször is megjelent népe között és csodát tett ott, ahol a legnagyobb volt a szükség. Magyar katonáknak pedig tömegei mentek csatába „Szent László, segíts!” felkiáltással egészen a II. világháborúig. Szent László ünnepe: június 27.
-1048 előtt született lengyel földön.
-Apja I. Béla király.
-Anyja Richeza (Adelheid) lengyel hercegnő.
-Királlyá választották 1077 tavaszán.
-Megkoronázták 1077-ben.
-Első feleségének a nevét nem ismerjük.
-Második felesége Adelheid német hercegnő.
-Fia nem született.
-Lányai: Piroska (később bizánci császárné) és két ismeretlen nevű leány.
-1077: I. László trónra lépése. Kibocsátják László ún. III. történykönyvének első felét.
-1079: I. László Salamontól visszafoglalja Moson várát.
-1081: Salamon meghódol Lászlónak; birtokokat és jövedelmet kap, hatalom nélkül.
-1082: Salamon összeesküvést sző László ellen, a kiráIy elfogatja, és Visegrádon bezáratja.
-1083: I. László király szabadon bocsátja Salamont. Gellért püspök, I. István király és Imre herceg, valamint a két zobori remete szentté avatása.
-1085: A besenyők betörnek a Felső-Tisza vidékére. László kiveri őket az országból, és a győztes csata színhelyén templomot emel.
-1087: Salamon halála.
-1091: I. László seregével bevonul a tengermelléki Horvátországba. Álmos herceget megteszi horvát királynak. Címébe felveszi új hódításai — Szlavónia (Horvátország) és Moesie (Bosznia) — nevét. A seregével Horvátországból hazatérő László király a Temes folyónál utoléri a magyarországi zsákmányolásból távozni igyekvő „kunokat”, szétveri őket, és megöli vezérüket. László király Somogyvárott megalapítja a Szent Egyed bencés apátságot. I. László nehéz súlyú dénárokat veret, amelyből 40 darab ér egy bizánci aranysolidust.
-1092: I. László a szabolcsi zsinaton elnököl. A zsinati határozatok képezik I. László ún. I. törvénykönyvét. I. László szétveri az Al-Dunánál betört „kunokat”, majd hadjáratot indít az őket felbiztató tyerebovlji orosz fejedelem ellen.
-1093: I. László hadjáratot vezet Ulászló Hermann lengyel fejedelem megsegítésére.
-1094: I. László megalapítja a zágrábi püspökséget.
-1095: I. László hadjáratot vezet a cseh király ellen, a morva herceg megsegítésére. A hadjárat alatt megbetegszik. I. László Lengyelországból hazahívja (Könyves) Kálmán püspököt, I. Géza fiát, és utódjául jelöli.
-Meghalt 1095. július 29-én a cseh határ közelében. Előbb Somogyvárott temették el, majd Váradon (Nagyvárad) helyezték örök nyugalomra.
Forrás: www.szoboszloplebania.hu
A Szentek Lexikona (Dunakönyv Kiadó Budapest, 1994), illetve
A szentek élete I-II. (Szent István Társulat Budapest, 1989) anyagai alapján készült.
IV. Habsburg Károly(1887-1922), az utolsó magyar király
Boldog IV. Károly, az utolsó magyar király, emlékünnepe október 21, Alsó-Ausztriában, Persenbeugban született 1887. augusztus 27., Madeira szigetén halt meg, 1922. április 1-én.
2004. október 3-án II. János Pál pápa Rómában boldoggá avatta IV. Károlyt, az utolsó koronás magyar királyt, aki az európai római katolikus királyok (és császárok) sorában az utolsó előtti.
Könnyű őt mint Habsburg királyt az osztrák elnyomással, uralkodását a trianoni tragédiával azonosítani. Magyarországi szerepléseiről pedig keveset és sokszor meglehetősen egyoldalúan közvetített az elmúlt évtizedek történetírása.
A hívő ember azonban IV. Károly királyban azt tiszteli, ami miatt az Egyház őt az oltár dicsőségére emelte: békére való szüntelen törekvése, a rábízottak sorsa iránt érzett felelőssége, hitvesi szeretete és családi életének szentsége, legfőképpen pedig mindenekfeletti istenszeretete és a Gondviselésbe vetett töretlen bizalma az, amely a magyar katolikusok – de az egyetemes Egyház – számára is példaképpé teszi őt.
Azért választottuk Boldog IV. Károlyt imacsoportunk védőszentjévé, hogy közbenjárjon az Úrnál nemzetünk hitben való megerősödéséért, az elrontott politika következtében történt terület és népesség-veszteség jóvátételéért, annál is inkább, mert jelentős szerepe volt azidőben, mint megkoronázott magyar királynak, a magyar történelmi tragédia bekövetkeztében.
forrás: www.katolikus.at/osbobl – ausztriai bencés oblátus csoport