18. február, 2019Igehirdetések No comments

   Egy alkalommal farizeusok mentek Jézushoz, és vitatkozni kezdtek vele. Égi jelet kértek tőle, mert próbára akarták tenni.

   Ő lelke mélyéből felsóhajtott, és így szólt: „Miért akar jelet ez a nemzedék? Bizony mondom nektek: ez a nemzedék nem kap semmiféle jelet.”

Ezzel otthagyta őket. Ismét hajóba szállt, és átkelt a Galileai-tó túlsó partjára.

                                      Márk Evangéliuma 8,11-13

   Jézust a pusztában azzal kísértette meg az ördög, hogy parancsszóra mutasson csodákat. Jézus azonban már akkor is letisztázta, hogy a kegyelmi rendben nem így működnek a dolgok. Nem lehet rendelésre csodát tenni, főleg ott ahol a hitnek semmi jelét sem mutatják. A pusztai vándorlás alatt a választott nép számára a legnagyobb kísértést az éhség és a szomjúság jelentette. Amikor a nép elcsüggedett az étel és az ivóvíz hiánya miatt, akkor fellázadtak Mózes ellen. Ez a lázadás azonban Istenbe vetett bizalom hiányának volt a jele. Csak Mózes közbenjárására maradt el az isteni büntetés.

   Egyesek úgy képzelték el, hogy Isten úgy működik, mint egy automata, ezt a felfogást nevezték Deus ex machina- nak. Az ókorban is különböző szertartásokkal akarták befoláyolni az istenek kegyeit. A rómaiaknál ismerős volt a Feralia, amikor a halottaknak ajándékokat vittek abban a reményben, hogy ha fogyasztanak a sírokra helyezett eledelekből, akkor szenvedésük enyhül. Így próbálták enyhíteni a túlvilágiak szenvedésein. A rómaiak abban hittek, hogy harci sikereik nem a tábornokok rátermettségétől függöt, hanem az istenek kegyeitől. Kudarc esetén nem a tábornokokat hibáztatták, hanem az istenekbe vetett hitnek a meggyengülésére hivatkoztak. Ez a fajta babonaság, hiedelem hajotta a farizeusokat is, hiszen még a csoda megtörtésének esetében is tudtak volna kifogásokat találni Jézus küldetésével és származásával kapcsolatosan. Nem a hit vezette őket, nem az istenkeresés láza, hanem saját kíváncsiságuk, amelyet semmivel sem lehetett kielégíteni.

   Jézus Krisztus azonban megváltotta a világot a holt cselekedetektől, hogy már ne önmagukban, az istenek kegyében, hanem Benne és általa találjunk megváltásra, vigasztalásra, örök életre.

   Valamikor az emberek csodára vártak, Istentől vártak segítséget, ma az a csoda, hogy egyáltalán még hisz valaki a csodákban.

Ft. Ráduly István Zsolt, Kőhalom

 

Keresés a honlapon…
Olvass tovább…