Boldog Apor Vilmos Boldog Altorjai báró Apor Vilmos vértanú püspök Segesváron született 1892. február 29-én, és Győrben halt meg 1945. április 2-án. 1997. november 9-én II. János Pál pápa boldoggá avatta.

Boldog-Apor-Vilmos-szobra

     Apor Vilmos neves erdélyi arisztokrata család sarja. A kalocsai jezsuitáknál tanult, majd 1915. augusztus 24-én Nagyváradon pappá szentelték. Gyulai plébánosként 26 évesen nagy tekintélyre tett szert, amikor a román katonák túszszedő akciója során elfogott gyulai polgárok ügyében eredményesen járt közben, és kieszközölte szabadon bocsátásukat. 1941. február 24-én, 49 éves korában Gyulán szentelték püspökké, március 2-án ünnepélyes keretek között vonult be Győrbe. Püspöki jelmondata: A kereszt erősíti a szelídet, szelídíti az erőset. Többször kifejtette gondolatait a papságról:

   Beszéd a papságról – részlet Krisztus papja „együtt örül az örvendezőkkel és sír a sírókkal…” Eggyé forr a gondjaira bízott lelkekkel és igyekszik jóságával könnyűvé tenni számukra Krisztus igáját, édessé terhét. Ezzel egyben kedves kötelességgé varázsolja a lelkipásztor iránt járó engedelmes tiszteletet. Szeretni annyit is tesz, mint megbocsátani. A személyes ellenségnek is, az Egyház ellenségének is, a közéleti ellenfélnek is; mert Krisztus papja nem lehet haragtartó, megbocsát, nem egyszer-kétszer, hanem hetvenszer hétszer, vagyis mindig újra, csak lássa a javulásnak némi jelét. De ezt a javulást is előmozdítja a szeretet, és a békülésre való őszinte készség, mely a jó pásztor minden szavából és minden tettéből sugárzik. Minél tovább él a pap magasztos hivatalában, annál jobban kell kifejlődnie a szeretet szellemében. Mert a szeretet a lélek megérését jelenti. A lélek végső kifejlődése tehát a szeretet. Így éljünk, így haljunk, mint Krisztus igaz papjai. Így érdemeljük meg, hogy egykor magunk tapasztaljuk, túl a sírnak sötét kapuján az apostol által hangoztatott szent igazságot: „a prófétálások véget érnek, a nyelvek megszűnnek, a tudomány elenyészik”, de „a szeretet soha meg nem szűnik” ott, ahol színről-színre láthatjuk Istent, aki maga a Szeretet.

   Apor püspök nem csupán kívánalomként fogalmazta meg, hanem saját életében tökéletesen meg is valósította a jó pásztornak ezeket a tulajdonságait. Serédi Jusztinián bíboros 1941 elején őt nevezte ki a Magyar Szent Kereszt Egyesület elnökévé, amely testület az egész ország területére kiterjedően a keresztény hitre térő zsidó polgárok ügyével foglalkozott. A német megszállás és nyilas hatalomátvétel után felekezetre és etnikumra való tekintet nélkül állt ki az üldözöttek mellett. Keményen bírálta és ostorozta a fennálló rendet, személyesen kelt a kiszolgáltatottak védelmére a német és nyilas vezetőkkel szemben.
1945. március 28-án megkezdődött Győr ostroma. Március 30-án, miután a rezidenciájára menekült asszonyok kiadását megtagadta, és így megvédte őket a részeg katonák erőszakoskodásától, egy szovjet tiszt halálosan megsebesítette. Április 2-án, húsvéthétfőn belehalt sérüléseibe. Apor Vilmos életében és halálában áldozatos szeretettel, bátran és határozottan védte a rábízottakat, megbocsátott ellenségeinek, sőt gyilkosának is, úgy, ahogy Jézus tette a kereszten. Holttestét a karmelita templom kriptájában temették el, később a győri székesegyházban helyezték végső nyughelyére.

   Apor Vilmos püspök utolsó szavai:
Felajánlom összes szenvedéseimet engesztelésül a saját bűneimért, de felajánlom papjaimért, híveimért, az ország vezető embereiért és ellenségeimért. Kérem Istent, ne tulajdonítsa nekik bűnül azt, amit elvakultságukban az Egyház ellen tesznek. Felajánlom szenvedéseimet az édes magyar hazáért és az egész világért. Szent István, könyörögj szegény magyarokért! Istenem, Atyám, a te kezeidbe ajánlom testemet, lelkemet! Jézus, Mária, Szent József, legyetek énvelem most és halálom óráján! Jézus Szentséges Szíve bízom benned! Amen.

   Apor Vilmos sírja Győrben, Boldogfai Farkas Sándor alkotása. A Zsámbéki Katolikus Tanítóképző Főiskola 2000. január 1-jétől felvette Apor Vilmos vértanú püspök nevét, mert nevelési elvei nagyon közel állnak a főpap szellemiségéhez. Azóta számtalan más katolikus intézmény is felvette a vértanú püspök nevét.

Forrás: Magyar boldogok és szentek